+36-1-462-3100 | 1073 Budapest Erzsébet Krt. 6. | [email protected] |

Fenntartható életmód egy családanya szemével

Fenntartható életmód egy családanya szemével

 

„Sokan azt hiszik, ha környezettudatosan akarnak élni, biztos az erdő mellé kell költözni, de nem. Ahhoz, hogy szappant használj tusfürdő helyett, nem kell az erdő mellett lakni.”  Interjú Pálfai-Turján Rékával

Réka Erzsébetvárost választotta otthonául, amikor Budapestre költözött. Azóta született két gyermeke, a fenntartható életmód egyre fontosabbá vált a számára, a kerületet pedig továbbra is nagyon szereti. Az a szemlélet, amit a mindennapjai során képvisel, nem csak a gyerekei számára lehet jó példa, hanem nekünk is: az interjúban mesélt a hulladékmentes bevásárlásról, az egyszerűségre való törekvésről és arról, hogyan tudunk a környezettudatos élet felé haladni egy belső kerületben.

Mióta laktok a kerületben és mi miatt választottátok ezt a városrészt lakóhelyül?

Győriek vagyunk, 2015 körül költöztünk Budapestre a Klauzál térre, onnan jöttünk eggyel kijjebb az Almássy térre. A belsőbb részeket is jól ismerjük, de itt egy kicsit családiasabb. Ez a középső rész ideális, ha valaki a belvárosban akar gyerekezni. Szeretjük, hogy minden közel van. Amikor a gyerekek picik voltak, úgy mondtam, hogy minden egy pelenkázásra van tőlünk. Lehet spontán alakítani a napot, kevesebb a logisztika, nem kell megszervezni, ha be akarunk menni a városba.

Hogy oldjátok meg a mindennapokat a két gyerekkel autóhasználat nélkül? Hogyan vásároltok?

Sokszor vásárolunk keveset. A Klauzál vagy a Hunyadi téri piacra járunk bevásárolni. Visszük a kis motyónkat, amivel tudjuk csökkenteni a vásárlással járó hulladékot. Megvan a tejtermékes, a hentes, a pék, a zöldséges, akit már ismerünk, és kérhetjük a saját dobozainkba, szatyrainkba az árut. Persze az élelmiszerboltokban is oda lehet figyelni a tudatos vásárlásra. A polcon lévő áruk közül is választhatjuk a valamilyen szempontrendszer szerinti jobbat, megfelelőbbet. Házhoz szállíttatni viszont nem szoktunk nagy mennyiségű élelmiszert. A vásárlásnál a mértékletesség kulcsa a lista; én a listaíráskor tervezem meg, hogy mit szeretnék majd venni. Hétvégén szoktam főzni, mert a hétköznapokba nem fér bele. A karantén alatt előfordult, hogy ebédet rendeltünk házhoz, ami sajnos hulladékkal jár. De a törekvés a fontos és az, hogy büszkék legyünk magunkra azért, ami már sikerült.

Szerinted attól, hogy egy belső kerületben él valaki, nehezebb odafigyelni a tudatos, fenntartható életmódra, vagy minden eszközünk megvan hozzá és csak rajtunk múlik, hogy élünk-e vele?

Szerintem az eszközök nagy része adott, így a lehetőségünk is megvan a fenntartható életmódra. Ez inkább egy gondolkodásmód, amire szép apránként át lehet állni. Ahhoz, hogy szappant használj tusfürdő helyett, nem kell az erdő mellett lakni. Vagy például a hetedik kerületben nagy választékban érhetőek el a jó minőségű használt ruhák. Ez vidéken sokkal nehezebb. A szelektív szemétgyűjtés is szervezettebb sok esetben egy városi környezetben, mint vidéken, ahol sokáig csak gyűjtögeted a szelektívet, aztán önszorgalomból be kell ülni a kocsiba és elvinni valahova, ahova kidobhatod, itt viszont minden társasházban megtalálhatóak a kukák. A cél, hogy az adott lehetőségekkel élni tudjunk. Például vedd a fáradságot, hogy kilapítod a palackot, mielőtt a szelektívbe dobod, vagy igyál inkább csapvizet. Most már vannak szuper komposztálók, úgyhogy a lakásban való komposztálás is elérhető, lehet külön gyűjteni a konyhai szerves hulladékot is. A város előnye az autómentes közlekedés lehetősége is: valaki bringázik, mi gyalogolunk vagy tömegközlekedünk.

A tisztálkodási– és a tisztítószereket is környezettudatos szempontok alapján választjátok ki?

Ha az ember rátér erre az útra és fokozatosan egy-egy dolgon változtat, nem fenekestül forgatja fel az életét, akkor elkezd ráállni az agya arra, hogy rendszeresen megkérdezi magától: „Kell ez nekem?” A töredékét használjuk azoknak a cuccoknak, amiket korábban.

Mi az, amit korábban használtál, de ma már nem?

A különböző arclemosók, sminkek. De a borotválkozáshoz sem kellenek különféle „anyagok” - egy jó szappan erre a célra is megfelel. A menstruációs termékeket moshatóra cseréltem. De a legújabb, ami elkezdett foglalkoztatni, az a tudatos menstruálás, most ezzel kísérletezem.

Kiszámoltam azt is, hogy napi plusz 10-15 percet jelent a mosható pelenkával való foglalkozás az eldobhatóhoz képest. Nekem ennyit megért, hogy kevesebb szemetet termeljünk. Már öblítőt sem használok. Találtunk egy magyar mosószermárkát, ami csereflakonos. A ruhák tapintásában, komfortban, illatban eddig ez vált be a leginkább. Sajnos a belvárosban még nincs cserepontjuk, de gondolom, ahogy terjednek, egyre nagyobb lesz a cserehálózat.

A szódagép beszerzésével újabb szeméttől tudtunk megszabadulni. Alapvetően csapvizet fogyasztunk, de a buborékos vizet egy darabig még palackban vettük. De ami még fontosabb, hogy hordjunk magunkkal vizet. Ezekre érdemes a széles lakosságnak törekednie: a helyes szelektív hulladékgyűjtésre, a szappanhasználatra és hogy mindig legyen nálad víz! Ha erre a néhány dologra mindenki áttérne, az csodás lenne! Nem kell óriási változásokat elképzelni és rögtön elriadni az egésztől!

Hogyan tudtok figyelni a lakás hőmérsékletére, hogy télen ne fűtsétek túl, nyáron pedig ne hűtsétek le nagyon?

Ez nekünk az egészség szempontjából is fontos kérdés. 20 °C-os szobában sokkal egészségesebb aludni, mint 25 °C-osban. Mi télen is 19-20 °C-os szobában alszunk, ezzel nálunk látványosan visszaszorultak a légúti betegségek. A száraz, túlfűtött levegő nem tett jót senkinek. Természetesen a nyílászárók állapotának is kiemelt szerepe van. A lakás tájolása szerencsés: a miénk keleti, és ez azt jelenti, hogy kellemes hűvös van nyáron. Egyáltalán nem kell légkondi.

Hogyan fogadják a gyerekek ezt a fajta környezettudatos gondolkodásmódot?

A tölcséres fagyi egy igazi zero waste édesség volt, ma viszont papírpohárban, műanyag kiskanállal fogyasztják sokan. Figyelünk az ilyesmikre a gyerekekkel, beszélünk velük a témáról és nyitottak rá. Ők is megélik ezeknek a kis odafigyeléseknek a sikerét, de van, hogy engedünk. Nincs katonaság. Ünnepekkor (Mikulás, húsvét) például kapunk édességeket a családtól, akkor nem törekszünk arra, hogy minden teljesen egészséges és környezettudatos legyen. De például a Mikulás-tasak már több éve ugyanaz, egy vászonzsák. Úgyhogy ebben is meg lehet találni azt, ami a bolygónknak is jó és nálunk is működik. Például az ajándékokat több éve ugyanazokba a textilekbe csomagoljuk karácsonykor és szülinapkor is. A gyerekeket nem zavarja, hogy az angyalok ugyanazt a csomagolást használják karácsonykor, mint én a szülinapjukon. A karácsonyfadíszekről is tudják, hogy a mieink, de csak az angyalok tudják velük olyan szépen feldíszíteni a fát. A nagymamával pedig beszélgettünk arról, hogy használt- vagy adományboltból is hozhat apróságot, ha mindenképp szeretne adni valamit a találkozásainkkor, aztán az úgyis visszakerül az adományboltba egy idő után.

A ruhákat second hand boltokból szerzitek be?

A ruhák nagy részét használtan veszem – amiről sokszor kiderül, hogy még nem is hordták előttünk.

Te élhetőnek tartod két gyerekkel is Erzsébetvárost?

Mi szeretünk itt lakni. De kiváltságos helyzetben vagyunk, ugyanis lett egy nagymarosi hétvégi házunk, és ott bepótoljuk azt, ami miatt sokan kijjebb költöznek. Úgy egyszerűbb kiélvezni a belváros előnyeit, hogy hétvégente, ha szeretnénk, kapirgálhatunk a kertben. De gyakran járunk a Városligetbe vagy a Margitszigetre is.

Mit tanácsolsz annak, aki itt él és még távolinak érzi magától ezt a fajta klímatudatos szemléletmódot?

Kezdje azzal, hogy csapvizet iszik és ha megy valahova, visz magával vizet. Tegye fel a kérdést az otthonában körülnézve: „Szükségem van erre?” Nem kell, hogy mindenről egyből lemondjuk, de ezek dolgoznak az emberben és beérnek. Lehet, hogy ha most felteszed magadnak ezt a kérdést a kedvenc bolti nasiddal kapcsolatban, akkor a válaszod az lesz, hogy igen, szükségem van rá, mert ez a napi kis örömforrásom, aztán lehet, hogy pár hónap múlva könnyen elengeded.

 

Az interjút Héda Veronika készítette.