Kati tizennégy éves kora óta dolgozott, egyedül nevelte fel a lányát, pihenni sohasem volt ideje. Kislánykorában azonban nagyon szeretett rajzolni, festeni. A pszichológus tanácsára Beer Kati beállított a Dohány utcai Idősek Nappali Klubjába, ahol Iványi Zsóka vezetésével működik egy nyitott kreatív műhely. Zsóka profi szakember, azonnal felfedezte Kati tehetségét. Bár az első vonalai még bizonytalanok voltak, hamar megmutatkozott fantasztikus forma- és színérzéke. Noha Kati sohasem tanult képzőművészetet, a kreatív foglalkozásokon gyorsan fejlődött. Úgy érzi, az alkotás új értelmet adott az életének, és szerető, befogadó közösségre talált. A festés teljesen kikapcsolja, nem gondol a múltra és a jövő sem aggasztja.

Pedig Katinak nem volt könnyű élete: a nyóckerben nőtt fel, tízéves volt, amikor az édesanyját elveszítette. Az apjára nem számíthatott, a nők után futott, a lányát elhanyagolta. Kati állami gondozásba került, és tizennyolc éves koráig intézetben élt. Közben kezdett el rajzolni: színészportrékat egy színházi magazin fotói alapján. A képeit az intézetben kiállították, s látogatók csodálkozva kérdezték: ki az a grafikus, aki készítette ezeket? Beer Kati szeretett volna továbbtanulni, de nyolc általános után dolgoznia kellett. Még az intézetben lakott, mikor már a harisnyagyárba járt három műszakba, hogy eltartsa magát. Később egy pozsonyi úti ruhatisztítóba került. Megszületett a gyermeke, úgyhogy az asszony nem kímélhette magát. A szívét kétszer kellett műteni, és leszázalékolták. S bár többször gondolt rá, hogy jó lenne újra festeni, megismerte az élettársát, s mellette inkább csak háziasszonyi szerep jutott. Amikor a párja megbetegedett, odaadóan ápolta őt a haláláig.

Kati hetvenhat éves. Minden nap bejár a Dohány utcai klubba, s példaképei – Gauguin, Monet, Van Gogh és Szőnyi – művei alapján alkotja meg a saját képeit. A színharmóniákat könnyen megtalálja, s azt szereti, ha minél részletgazdagabb, bonyolultabb egy kép. Az alkotástól kifiatalodott, sok új barátja lett. Tele van újra energiával, imád táncolni, minden nap sétál, 17 000 lépést is megtesz naponta a Városligetben. Dolgozik, a kerületben élő időseket látogatja, segít a bevásárlásban, elkíséri őket orvoshoz, s főleg lelki támaszt nyújt nekik. Beer Kati vitalitását mindenki csodálja, s már két festményét is megvették. Tervezi, hogy önálló kiállítása legyen. Alig várja, hogy kitavaszodjon, kiülhessen a Városligetbe, és megörökíthesse az újjászülető természet színeit.

A Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központ Mátrix programjának része az a nyitott kreatív műhely is, ami a Dohány utcai Idősek Nappali Klubjában működik. Célja, hogy összehozza a generációkat, közösen élhessék át az alkotás örömét. Felvételi nincs, előképzettség nem kell. Az Iványi Zsóka által vezetett foglalkozásokat szerdán és csütörtökön 16 órától tartják. Minden 16 évesnél idősebb erzsébetvárosi lakost szeretettel várnak. Rajzeszközöket, festékeket a klubban ingyen biztosítanak, sőt agyagot is, még kerámia égető kemence is van.

Cím: 1074 Budapest, Dohány u. 22-24. (bejárat a Síp u. felől); Telefon: 06 1 322 1897

Sándor Zsuzsa