„Fantasztikusak vagytok,
hogy ennyien eljöttetek, és igyatok sokat” – köszöntötte az ismert
gasztroblogger csapatunkat. A kánikula ellenére sokan eljöttek, fiatalok,
idősek, hogy a kóser konyha rejtelmein keresztül megismerjék a hihetetlenül
gazdag zsidó kultúrát, és felkeressék erzsébetvárosi emlékhelyeit. Fűszeres
Eszter sétája, és múltidéző előadása olyan érdekes volt, hogy a hőség dacára a
másfél órára tervezett program két órán át tartott. Eszter alig győzött
válaszolni a sok-sok kérdésre.
Mitől kóser a kóser? Mi az oka annak, hogy Mózes idejében például egy vajas csirkemellet megehetett egy zsidó család, de ezt ma már tiltaná az ortodox vallás. Miért szigorodtak a kóser étkezési szabályok? Kóser-e minden pálinka, vagy csak a szilvából készült? Ilyen, és ehhez hasonló kérdések sokaságáról beszélgettünk Fűszeres Eszterrel az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tárban. Megnéztük az emeleten berendezett nagypolgári zsidó családi otthont, s azt is, milyen volt a sábeszhez megterített vacsoraasztal a századelőn. A vacsorát péntek este tálalták fel, pontban akkor, amikor három csillag jelent meg az égen. A vallásos zsidó férfiak ma is ciceszt, hosszú fehér rojtokat viselnek a kabátjuk alatt. A rojtokra 613 csomót kötnek, emlékeztetve a Tóra 613 parancsolatára. Nemcsak a nők merítkeztek meg a mikvében, azaz a rituális fürdőben, de az új kóser edényeket is meg kellett meríteni használat előtt a fürdőben.
Egy modern ember számára furcsák lehetnek ezek a szabályok, mégis egy több ezer éves kultúra hagyományai. A környék egykor tele volt kóser húsüzemekkel, füstölőkkel. A jelenlegi Varázsdoboz Fejlesztő Központ helyén, a Dob utca 27.-ben működött Skrek Lipót szalámi, kolbászáru és húskonzerv-gyára, mellette, a Kazinczy utca 41.-ben üzemelt a nagy versenytárs, Rebenwurzl Izidor kóser húsfeldolgozója. Ma itt található a múlt értékeit is őrző Kőleves Vendéglő. Az utolsó kóser cukrászda, a Frőhlich 2020-ban zárt be.
Eszter szerint 20 évvel ezelőtt körülbelül 100 ezer zsidó élt Magyarországon, számuk ma 60 ezer lehet. Ebből mintegy 200 ortodox család tarthatja a kóser előírásokat. Többségük Budapesten él. Ugyanakkor a fővárosban van négy iskola, zsidó kórház és éttermek is, ahol kóser ételeket főznek. A kóser gasztronómia tehát él és virágzik ma is, és Erzsébetváros kulturális múltjából kitörölhetetlen.