A képviselők továbbá azzal bízták meg a polgármestert, hogy folytasson tárgyalásokat a fővárosi önkormányzattal, a kormánnyal, szükség esetén más állami, fővárosi, vagy társkerületi szervezetekkel. Tisztázzon olyan alapvető kérdéseket, mint amilyen a parkolási bevételek további sorsa, a kieső bevételek kompenzációja, a parkolási kedvezmények alakulása. Nem közömbös az sem, hogy mi lesz azokkal a munkavállalókkal, akik jelenleg a parkolási részlegekben dolgoznak.

A polgármester ezzel kapcsolatban megjegyezte: a főpolgármester gyakran említi, hogy szereti a jó vitákat, csakhogy azoknak a döntések előtt van az ideje és nem pedig utánuk.

A képviselők úgy döntöttek, hogy a kerület az október 15-i határidőben önkéntes banki átutalás formájában nem fizeti meg a kiszabott 1 049 538 348 forint összegű szolidaritási hozzájárulás részletet.

Az előterjesztés szóbeli kiegészítésében Niedermüller Péter polgármester elmondta: a szolidaritási hozzájárulást abban a formában, ahogyan azt a korábbi kormány kirótta, az első perctől kezdve elfogadhatatlannak tartotta, minthogy nem lehet tudni, hogy miért annyi amennyi, milyen elosztási mechanizmusban kik kapják a pénzt, milyen célokra. A rendszert a teljes átláthatatlanság jellemzi.

A döntés jogi hátteréhez tartozik, hogy az Alkotmánybíróság 2026. szeptember 21-én döntést hozott arról, hogy a szolidaritási hozzájárulás megállapítása és levonása sérti az Alaptörvényt, mert az érintett önkormányzatokat elzárja a jogorvoslat lehetőségétől.

A határozat valójában nem szünteti meg a fizetési kötelezettséget, mert az Államkincstár várhatóan beszedi a meg nem fizetett összeget október 20-án. A döntés elsődleges célja az önkormányzat jogi álláspontjának tisztázása. Fontosnak tartották megerősíteni, hogy a testület nem vitatja a szolidaritás elvét: a nehéz anyagi helyzetű önkormányzatokat támogatni kell.

A harmadik elfogadott előterjesztés arról szólt, hogy mérjék fel: milyen szolgáltatásokkal segíti a kerület a fővárost saját forrásaiból. Ilyen, hogy az EVIN kézi és gépi takarítást végez fővárosi útvonalakon, Erzsébetváros rendészei is járőröznek ilyen területeken. A kerület jelentős összegeket fordít olyan fővárosi feladatokra is, mint amilyen a hajléktalanellátás, az idősgondozás. Ezeknek a kiadásoknak a felmérése azért fontos, hogy a tárgyalások során a helyi közszolgáltatások finanszírozási igények megfelelő súllyal jelenjenek meg. Meg kell vizsgálni, hogy ezeket a költségeket adott esetben ki lehessen számlázni a fővárosnak.

A viták során a képviselők döntő többsége párthovatartozástól függetlenül támogatta az előterjesztéseket, bár a szolidaritási hozzájárulás meg nem fizetésével kapcsolatban a Fidesz frakcióvezetője Benedek Zsolt aggályait hangoztatta az esetleges kamatterhek miatt. Arról is érdeklődött, hogy nem fenyegetnek-e büntetőjogi következmények. Ezekre a polgármester megnyugtató választ adott.

Egyetlen képviselő volt, aki mindhárom előterjesztés ügyében ellenszavazattal élt. Lajos Béla, a Színes Erzsébetváros Egyesület képviselője azt hangoztatta, hogy a kerület lakói is budapestiek. Helyeselniük kell a főváros és a kormányzat költségvetésének megerősítését, hiszen már nem Mészáros Lőrinc zsebébe vándorolnak ezek az összegek. Hosszan sorolta a Tisza-kormány eredményeit az iskolakezdési támogatástól, az áfamentes gyógyszereken és a nyugdíjminimumon keresztül, az egészségügyi kiadások emeléséig. A polgármester meg is jegyezte: a képviselő eltévesztette a színpadot. A  kutyapárti Firnigel Loránd is reagált: kormánypárti kampánybeszédnek minősítette Lajos Béla megszólalását, miközben a többiek a kerületi érdekeket védik. Mint mondta: úgy látszik Lajos Béla egy másik moziban szerepel.