Örkény István egyik legszebb novellája, a „Meddig él egy fa?” manapság Erzsébetváros számára is fölöttébb aktuális kérdést tesz fel, hiszen kertészeink megharcolnak minden zöld négyzetméterért, s ebben a kerület közterületein élő 1221 fának főszerep jut. Ezek többsége japánakác, gömbkőris és nyugati ostorfa. Az önkormányzati közintézmények, vagyis az iskolák, óvodák, bölcsődék és idősotthonok udvarán is él 267 fa. Farkas Ágnes táj- és kertépítész 2016-ban készítette el a VII. kerület fakatasztert, s így minden fát ismer, mindegyikről pontos feljegyzései vannak, egyes építkezéseken is felügyeli az ott élő fák biztonságát, hiszen 2019 óta a beruházókat kötelezik a fák megóvására.

– A kertészeti egyetemen sokáig nem tanították a faápolást, ma pedig már komoly tudománynak számít, s a városok számon tartanak minden egyedet.

– Valóban, a 2010-ben alakult Magyar Faápolók Egyesületének érdeme, hogy a közterületi fákat hozzáértő, szakmailag jól felkészült, a legújabb technológiákat is felhasználni képes szakemberek ápolják. Ma már az egyetemen is tanítják a faápolást és létezik OKJ-s képzés is. Erzsébetváros ebben példamutató volt, hiszen korán felismerték, milyen fontos életben tartani a fákat és esetleg újakat ültetni. A városi faállomány gyorsabban öregszik, mint a természetben élő fák, több hajdan honos fajta már nem bírja elviselni a városi környezetet és a klímaváltozást. A II. világháború után a lakhatás volt a legfontosabb a budapestieknek, s csak a hetvenes években elindított parkosítási hullámban ültették el azokat a fákat, amelyek mára terebélyesek lettek. Ugyanakkor a korszerű vezetékek, az optikai kábelek fektetésekor elvágták a fák gyökereit, s a koronájukat is megnyesték a légvezetékek, épületek miatt. Erre rosszul reagáltak a fák, hiszen, ha a gyökereik egy részét elvesztik, akkor már nem tudják kellően táplálni a lombjukat sem. A városlakók érdeke hívta életre a favizsgáló-faápoló szakmát.

– Erzsébetvárosban mióta tartják nyilván a fákat?

– A fákat sokáig nem tekintették vagyonnak, pedig nyilvántartásukra törvény kötelezi az önkormányzatokat. Erzsébetvárosnak 2016 óta van fakatasztere, s mind az 1221 fát szamon tartjuk. Több önkormányzatnak mindmáig nincs fakatasztere, igaz ez nem jár szankcióval. A Magyar Faápolók Egyesülete készítette elő a szabványt, miszerint a beruházókat 2019 óta kötelezik az építési területen élő fák védelmére. Az Almássy utca felújításánál én ügyeltem a fákra, és ez így lesz a Reformáció parknál is. A fakataszter többek között azt is szolgálja, hogy ismerjük a fákat, s a faápoló kollégák rendszeresen megvizsgálják azok állapotát. Amikor tavaly felmértem az erzsébetvárosi közintézmények faállományát, több fát is kijelöltem további vizsgálatra.

– Az erzsébetvárosiak is megszokták a nyárfákat, vadgesztenyéket, platánokat, s nehezen viselik, ha azokból többet kivágnak.

– A nyírfa a tajgák növénye, kezd kiszorulni a városból, nem bírja ezt a klímát, a száraz meleget. A vadgesztenyéket is akkor ültették, amikor Pesten még lóvasút járt, mára legyengültek, rosszul viselik a szennyezett levegőt. A kőrisek egy bogártól szenvednek, amit behurcoltak az országba és miután a lárvái megrágják az egészséges sejteket, a fák lassan kiszáradnak. Ez 10-15 éve kezdődött, a növényvédelmi-szakma lassan reagál, s amikor feketén-fehéren kiderül, hogy mi okozza a bajt és megtalálják az ellenszert, gyakran már késő.

– S ha ültetni kell, mit ajánlanak?

– A Ginkgo biloba vagyis a páfrány fenyő jól tűri a városi környezetet, viszont túl lassan nő, háromszor annyi ideig kell a faiskolákban nevelni, mint a hagyományos fajtákat, mire kiültethetik. A közterületi fásításnak egyébként is szigorú szabályai vannak, a tulajdonos felelős a fáért. Ha az például balesetet okoz, mert elszáradt, kidőlt, akkor nem lehet áthárítani a kárt.

– A gerilla ültetésnek akkor nem sok értelme van?

– Ők elültetik, de a felelősséget nem vállalják a fa további sorsáért. Az például alapvető szabály, hogy utak, járdák mellett a talajszinttől 2.20 méterre lehet az alsó elágazása, különben balesetveszélyes. Ültettek már alacsony fát üres fahelyre, amit ki kellett cserélnünk, mert könnyen balesetet okozhatott volna.

– Létezik egy tiltó lista azokról a fákról, amelyek nem ültethetők.

– Valóban, léteznek inváziós fajok, amelyek azért szaporodnak, mert ellenállóak, nincs betegségük, ott is felütik a fejüket, ahol nem kellene, vagy akár veszélyes is. Ilyen a bálványfa, zöldjuhar, eperfa, az akác alapfajai. Az akác nemesített változata ültethető lenne, de sajnos hazánkban idegenkednek tőle, míg Hollandiában a „Nyírség” fajtából csodálatos városi fasorokat ültetnek. Tavaly október óta a zöld infrastruktúra rendelet alapján ostorfát sem lehet ültetni, pedig a Nagykörúton, az Oktogonon, és az Andrássy úton a hetvenes, nyolcvanas években ezeket még telepítették.

– Erzsébetvárosban melyek a legöregebb fák?

– Az Almássy téren 2 nyugati ostorfa, a Rózsák terén 3, a Klauzál téren 2 japánakác, míg a Jobbágy utca és a Százház utca közötti parkban egy nagy platánfa állja az időt. Ezek 100 évesnél idősebbek, ha a gyökérzóna sértetlen maradhat, még sokáig árnyat adnak majd.

Dalia László