• írta Sándor Zsuzsa
  • 2022. január. 18. kedd
  • 0

Cselekvő emlékezet

Hetvenhét éve szabadult fel a pesti gettó
title image

Cselekvő emlékezet

Hetvenhét éve szabadult fel a pesti gettó


A Klauzál téren úgy százan gyűltünk össze vasárnap este, és gyújtottuk meg az emlékezés gyertyáit. 1945. január 18-án szabadította fel a szovjet hadsereg a VII. kerületi pesti gettót. Csak itt, a Klauzál téren több mint háromezer temetetlen holttestet hevert, de többezer halottat találtak a Dohány utcai zsinagógánál és a Kazinczy utcában is. 

A gettót a Szálasi-kormány a Károly körút és a Kertész utca közötti 0,3 km2-es területen jelölte ki. Több mint hetvenezer zsidót zsúfoltak itt össze, köztük gyerekeket és időseket is. A mínusz húsz fokos hidegben fűtés nem volt, élelem alig, sokan éhen haltak. Másokat a nyilasok kínoztak halálra, lőttek a Dunába. A huszadik századi magyar történelem legtragikusabb hónapjai voltak ezek. Az emberiség elleni bűncselekmények helyszíne. 

Akadtak azonban embermentők is, néhányuk emléktáblája ma is itt, a környéken található.  Erzsébetvárosban immár negyedik éve rendezik meg januárban a megemlékezés sétáját, amelyet Deák Gábor, a Mazsike egyik alapítója vezet. 

Az ő irányításával indultunk el vasárnap délután is a Csányi utca 5-ből, az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tártól, a Klauzál tér felé. Megálltunk közben a Jad Vasem Világ Igazainak emléktábláinál is, amelyeket Niedermüller Péter polgármester megkoszorúzott. 


Emlékeztünk például a Csányi utca 2-nél, ahol a Vanczák lakatosüzem működött. Deák Gábor elmondta: Vanczák Béla fémbútorokat és babakocsikat készített. Feleségével és lányával körülbelül száz zsidót bújtattak és mentettek meg. 

Pár lépésre innen, a Csányi utca 5-ben látható a ház falán Márton István emléktálája. Mosodája és kelmefestő műhelye volt itt, alatta pedig egy pincerendszer. Ott bújtatott el legalább hatvan-hetven zsidót a bátor iparosmester.  

Nem kapott viszont máig sem emléktáblát az egyik legtragikusabb sorsú embermentő, Domonkos Miksa. Ő az I. világháborúban még főhadnagyként harcolt, majd századossá léptették elő és magas kitüntetéseinek köszönhetően úgynevezett Horthy-mentességet kapott. Később 1944-ban a Zsidó Tanács műszaki osztályát vezette, majd a nyilasok őt is elhurcolták. Domonkos Miksa a pesti gettó egyik vezetője lett, és sorstársait mentette, Wallenberggel együtt. A gettót ugyan túlélte, a kommunista diktatúrát már nem. Rákosiék cionisták elleni hajtóvadászatukban őt is elfogták, az ÁVO börtöneiben megkínozták. Azzal vádolták az embermentőt, hogy részt vett Wallenberg meggyilkolásában. A börtönből csak Sztálin halála után szabadult ki Miksa, 40 kilósan, a kínzásoktól súlyos betegen. Már csak pár hónapot élt:  1954-ben elhunyt.  

Megemlékezésünk sétája a Klauzál téren ért véget, ahol a keresztény és zsidó egyházak képviselői mondtak beszédet. 


Elekes Botond, az Unitárius egyházkerületi főgondnoka arra figyelmeztetett: „Emlékezzünk az áldozatokra, kik tanúkként állnak az örökkévaló fényességében. És önmagunkat is emlékeztessük arra, hogy a huszadik század szörnyűségei soha többé meg ne történhessenek! A cselekvő emlékezés bibliai parancs, e nélkül nem tudnánk, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és mi a feladatunk.” Az unitárius egyház világi vezetője végül Elie Wiesel holokauszt-túlélő, Nobel-békedíjas író hitvallását idézte: „Elfelejteni a halottakat hasonló volna ahhoz, mintha másodszor is megölnénk őket”. 

A Klauzál téren a mai közélet torzulásait is élesen kritizálta Radnóti Zoltán, a Bét Sálom zsinagóga főrabbija. Szerinte az antiszemitizmus relativizálásához vezet, ahogyan ma a politikusok és pártok egymást rágalmazzák antiszemitizmussal. Nincs jogunk senkit sem ezzel megbélyegezni. „Itt állunk most mínusz 2 fokos januári hidegben vacogva – folytatta a főrabbi. – Pedig az igazi hideg 1945 januárjában volt, amikor mínusz húsz-harminc fokban éltek itt emberek hónapokig fűtés, élelem és víz nélkül. Az volt az igazi antiszemitizmus és népírtás. Nagyon fontos, hogy tiszteljük a saját tragédiáinkat, és ne hamisítsuk meg azokat.”

Beszédet mondott Erzsébetváros polgármestere is, hangsúlyozva a kerület felelősségét az emlékezetpolitikában. Majd gyertyák lobbantak az áldozatok előtt tisztelegve.