• írta Adminisztrátor
  • 2020. november. 27. péntek
  • 2

A Rövidtávú Lakáskiadás Munkacsoport keddi ülésén a lakóktól beérkezett észrevételek, ötletek átbeszélése volt a téma

A Rövidtávú Lakáskiadás Munkacsoport keddi ülésén a lakóktól beérkezett észrevételek, ötletek átbeszélése volt a téma
title image

A Rövidtávú Lakáskiadás Munkacsoport keddi ülésén a lakóktól beérkezett észrevételek, ötletek átbeszélése volt a téma

Az ülésen a munkacsoport tagjain kívül meghívott vendégként jelen volt Szőke Lászlóné közös képviselő, Simon József közös képviselő, és Szikszai Sándor, mint lakó.

Elsőként Szikszai Sándor mondta el a véleményét a kialakult helyzetről. Hangsúlyozta, hogy a lakók úgy érzik magukra maradtak a problémáikkal, a hatóság sokszor nem intézkedik, de ha mégis akkor se nyújt hosszú távon megoldást. Szerinte egy olyan hatóság nyújthatna hatékony védelmet a lakóknak, amelyik egy esetleges probléma esetén 2 percen belül kiér, és a problémás bérlőt akár ki is teheti az utcára.

Szőke Lászlóné közös képviselő is megerősítette azt a korábbi üléseken már elhangzott tényt, hogy általában azokkal a lakásokkal kapcsolatban van baj, amelyeket bejelentés nélkül, szabálytalanul adnak ki. Szerinte az is nehezíti a többi lakó életét, hogy egy-egy problémás esetben túl későn érnek ki a rendőrök, és ha kiérnek, akkor se történik semmi.

Simon József a korábban elhangzottakat azzal egészítette ki, hogy a vendégek által okozott zaj rendészeti probléma, de sokszor egyéb, pl. műszaki jellegű gondot is okoznak a vendégek. Felvetette továbbá, hogy megoldást jelenthetne, ha a lakástulajdonosoknak időről időre újra bejelentési kötelezettségük lenne, ha rövid távra kívánják kiadni a lakásukat. Illetve hogy lehet-e olyan szabályt alkotni, hogy a közösségi együttélés szabályainak a megsértését jelentse, ha valaki nem tartja be a társasházi SZMSZ-t.

Mind a hárman egyetértettek abban, hogy a felvetett problémákon semmilyen módon nem segít a kormánynak az a döntése, hogy az önkormányzatok megmondhatják, rövid távra hány napra adható bérbe egy lakás.

A felvetésekre válaszul Csüllög Szilvia a hatósági és ügyfélszolgálati iroda vezetője az alábbiakról tájékoztatta a munkacsoport tagjait és a meghívott vendégeket:

  1. Kormányrendelet szabályozza, hogy milyen szabályoknak kell megfelelni ahhoz, hogy az önkormányzati hatóság nyilvántartásba vegye. Ezekhez a szabályokhoz az önkormányzat nem írhat hozzá plusz feltételeket, mint amilyen például az újbóli bejelentési kötelezettség.
  2. Ha társasházi hozzájárulás szükséges a nyilvántartásba vételhez, és később a társasház ezt a hozzájárulását visszavonja, az önkormányzat nem vonhatja vissza a nyilvántartásba vételt.
  3. Azt, hogy rövid távra, szállásként hogyan, milyen feltételekkel adható ki társasházi lakás az adott társasház közössége döntheti el a társasházi törvény alapján. A kérdést szabályozza még a kereskedelmi törvény, illetve a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet.

Az önkormányzat nem hozhat olyan döntést, ami ellentétes a fent leírt jogszabályokba írtakkal, akkor se, ha tudja, hogy ezzel segíthetne a lakókon.

  1. Az önkormányzattal szerződéses kapcsolatban álló rendészeti szervek (ERI, Polgárőrség) nem mehetnek be magánterületre. Ha egy házban, vagy azon belül lakásban kell fellépni a szabályokat be nem tartó bérlőkkel szemben, ezt csak a rendőrség teheti meg.
  2. Az, hogy mi kerül be egy társasházi SZMSZ-be a lakóközösség döntése. Ebbe az önkormányzat nem szólhat bele, de arra sincs lehetősége, hogy azokkal szemben eljárjon, akik nem tartják be. Ha ilyen probléma merül fel, a többi lakó tud bírósághoz fordulni.

A MAKE képviseletében Varga Béla a vendégeknél is rákérdezett lenne-e fogadókészség egy olyan ügyfélszolgálatra, amelyet a lakáskiadók szervezetei tartanának fenn, és 0-24 óráig fogadnák a felmerülő panaszokat. Felvetette ismét, hogy érdemes lenne zajmérőt beszereltetni az így kiadott lakásokba. A mérők jelzése is automatikusan befutna erre az ügyfélszolgálatra.

Simon József közös képviselő szerint minden olyan ötlet jó lehet, ami az önszabályozás irányába megy.

Felvetette továbbá, hogy segíthetné a jogszabályok önkéntes betartását, ha az önkormányzat jutalmazással, pl. az adó bizonyos mértékű elengedésével honorálná, ha a tulajdonos minden szabályt betart és odafigyel a vendégeire.

Garai Dóra a civilek képviseletében felvetette, hogy ha az önkormányzatnak csak arra van lehetősége, hogy a kiadható napok számát meghatározza, akkor nem lehet-e egy sávos rendszert kialakítani, amelyben a problémás, a lakóira oda nem figyelő tulajdonosok kevesebb időre adhatnák ki a lakásaikat.

A hatósági iroda vezetőjének egyértelmű válasza, hogy ilyet nem lehet csinálni. Ha az önkormányzat meghatározna egy mennyiséget, hány napra adható ki egy lakás rövid távra, akkor ennek a nap számnak minden bérbeadóra egyformán vonatkozni kéne.

Ezt követően a különböző szempontok szerint összegyűjtött lakossági észrevételek átbeszélése kezdődött meg, de időhiány miatt ezeknek az alapos elemzésére csak a következő ülésen kerül sor.

A munkacsoport a következő ülését 2021. január 12-én 16:00-kor tartja.