Fenntartható vendéglátás: így működik a HellóAnyu! – interjú Lipták Orsival
Fenntartható vendéglátás: így működik a HellóAnyu!
A HellóAnyu! családbarát közösségi tér és kávézó 2015-ös nyitása óta klímatudatos elvek szerint működik: újrahasznosított berendezéssel, energiatakarékos üzemeltetéssel és szezonális ételekkel fogadta vendégeit a Csányi utca 7. szám alatt a járványhelyzet berobbanásáig. A Budapest első anyaközpontjaként és gyerekbarát kulturális térként is számon tartott kávézó megkapta a „fenntartható vendéglátóhely” minősítést, így őszintén reméljük, hogy a kényszerszünet után újra képviselheti kerületünkben a környezettudatos vendéglátást. Interjú Lipták Orsival, a HellóAnyu! alapítójával és vezetőjével.
Hogy esett a választás Erzsébetvárosra a HellóAnyu megalapításakor?
Egy olyan találkozási pontot szerettünk volna létrehozni a belvárosban, ami tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető, földszinti és egy kis forgalmú utcáról nyílik. Fontosnak tartottuk, hogy az anyukák újra a társadalom vérkeringésében érezhessék magukat, amikor idejönnek kávézni és egymással találkozni – miközben itt a gyerekeik is jól érzik magukat. Erzsébetvárosban találtuk meg a paramétereknek megfelelő helyiséget, aminek azért is örültem, mert a kerületben lakom.
A kezdetektől fontos volt, hogy a HellóAnyu fenntartható vendéglátóhelyként működjön?
Igen, ez a szemléletmód nekem az otthonomban is fontos, így nem is tudnám máshogy elképzelni az üzemeltetést. A Felelős Gasztrohős által létrehozott „Fenntartható vedéglátóhely” minősítés elnyeréséhez 7 követelménynek kell megfeleni– mi ezt már a nyitáskor nem csak teljesítettük, de túlszárnyaltuk.
Mi az, ami már a nyitáskor a fenntarthatóság szellemében valósult meg?
A kezdetektől figyeltünk rá, hogy ne legyen ételpazarlás. Szezonális alapanyagokból állítottuk össze a hetente változó menüt és kínálatot, így télen nálunk sosem volt eperleves. Májustól, amikor több a friss zöldség és a gyümölcs, jól be tudtuk építeni az aktuális terményeket. Nagy kérdés volt, hogy legyen-e citrom és narancs, végül kompromisszumot kötöttünk: frissen facsart narancslé nincs, de limonádé kapható. Palackozott üdítők helyett termelői gyümölcsleveket és a piacon vásárolt házi szörpöt kínálunk, ami a lekvárokkal együtt egy börzsönyi manufaktúrából érkezik, a méz pedig szintén közeli termelőtől. Igyekszünk mindent 50 km-es körzeten belül élő beszállítóktól vásárolni, hogy semmi ne utazzon többet, mint amennyit szükséges!
Szívószálat már akkor sem adtunk az italokhoz, amikor még senki sem foglalkozott a műanyag több száz évig tartó lebomlási idejével. Pult alatt tartunk ugyan lebomló szívószálat, mert néhány gyerek igényelte, de önkiszolgáló jelleggel sosem helyeztük ki a pultra.
Honnan szerzitek be a zöldséget, gyümölcsöt?
Szívesen beszerezném a piacon, de a környezettudatos szempontok időnként ütköznek a vendéglátóhelyeket szabályozó előírásokkal. Zöldségelőkészítőt, azaz egy külön helyiséget kéne kialakítanunk a földes áru feldolgozására, erre viszont nincs hely. Emiatt pucolt zöldséget kell rendelnünk egy engedéllyel rendelkező helyről. Ezeknek a feltételeknek a piac árusai általában nem tudnak megfelelni, így végül kerestem egy beszállítót. Hiába volt nekem is egy saját kis parcellám a szomszéd utcai közösségi kertben, onnan sem hozhattam semmit, mert nincs róla számla. Minden élelmiszerről számlát kell tudnom felmutatni, hogy ha valami baj történne, visszakövethető legyen, hogy mi honnan származik.