+36-1-462-3100 | 1073 Budapest Erzsébet Krt. 6. | [email protected] |
  • írta Dalia László
  • 2024. május. 27. hétfő
  • 361

Restaurátorok dolgoztak a Róth Miksa Emlékház és Gyűjteményben

Két restaurált műtárgyat is bemutattak szombaton, ingyenesen tárlatvezetésen a Róth Miksa Emlékházban.
title image

Restaurátorok dolgoztak a Róth Miksa Emlékház és Gyűjteményben

Két restaurált műtárgyat is bemutattak szombaton, ingyenesen tárlatvezetésen a Róth Miksa Emlékházban. Kolocz Dóra, a gyűjtemény szakmai vezetője elmondta, hogy az erzsébetvárosi önkormányzat külön támogatásával egy aranyfóliás üvegből összeállított mozaikot valamint a Zeneakadémia építkezése kapcsán készült ólmozott üvegablakot sikerült helyreállítani. A nagy érdeklődésre való tekintettel két ingyenes tárlatvezetést is tartottak, ahol Gersei-Nógrádi Rita restaurátor mondta el a közönségnek, hogyan sikerült visszaállítani a két remekmű régi szépségét. A múzeumnak egyébként tavaly 6 ezer látogatója volt, és 250 tematikus programja, pedig csak 9 hónapig volt nyitva.

A restaurátor elmondta, hogy az Art Deco stílusban készült üvegablak a Zeneakadémiát díszítő ablakokkal egyező mintákkal, formában készült, de oda sosem építették be, valószínűleg próbadarab lehetett. Gersei-Nógrádi Rita dolgozott a Zeneakadémia Róth Miksa által készített ólmozott üvegablakainak restaurálásán is, tehát ismerte a műtárgytípust az épülethez kapcsolódó más ablakokat is. Az ablakon, ahogy a többin is, nincsenek festett üvegek, viszont az ólomlemezek egy idő után elfáradnak, elvesztik a tartásukat. A gravitáció megteszi a magáét, az üveg eldeformálódik, néhol felpúposodik, másutt behorpad. És ugyan nem esik ki az ólomkeretből, de előbb-utóbb elpattanhat, szerencsére ennél az ablaknál csak 5 törött üveget kellett megragasztani. A Madarak nevet viselő mozaik jóval kisebb, muránói, aranyfóliás üvegből készült, hajdan a Velencei Biennálé magyar pavilonjához tervezett mintadarabként szolgált, s azt Csűrös Orsolya restaurálta.

A múzeum épületében hajdan kialakítottak egy restaurátor műhelyt, így nem kellett elszállíttatni a műtárgyakat, Gersei-Nógrádi Rita másfél hónapig ott dolgozhatott. Az ólom mérgező, így a restaurátornak maszkban és kesztyűben kellett a lemezeket hajlítgatni. Nyolcvan wattos pákával forrasztotta, mert az nem olvasztja meg az ólomsínt, míg az üveget mosószeres folyadékkal tisztította, hiszen festék és gitt maradványokat is talált rajta. A bogarakkal nehezebb dolga volt, azok lekaparásához szikét használt. És a restaurátoroknak is megvan az etikájuk, vagyis a törött üvegek pótlásánál ugyanazt a technikát kell használni, tehát úgy égetik ki az üveget, ahogy azt Róth Miksáék száz évvel ezelőtt tették és pontosan dokumentálni kell a helyreállítást.

Galéria ehhez a cikkhez

kohezios_alap