Emléktábla a Csányi5 falán

Az Auschwitz-jegyzőkönyv sorsa

Június 5-e óta a Csányi5 falán emléktábla hirdeti két kevéssé ismert embermentő, két auschwitzi „szökevény”, Rudolf Vrba és Alfred Wetzler nevét. A Raoul Wallenberg Egyesület, az Erzsébetvárosi Zsidó Örökségért Alapítvány, Kate Wacz holokauszttúlélő és Erzsébetváros Önkormányzata emlékezik a két fogolyra, akik hatvanoldalas jegyzőkönyvben tárták a világ elé a haláltáborok valóságát. A dokumentumot a történettudomány „Auschwitz-jegyzőkönyvnek” vagy „Vrba-Wetzler jelentésnek” nevezi. A történet nyolcvan év után jutott el az emléktábla-állításig. Nyolcvan éve, 1944. április 7-én döntött úgy két „blokkírnok”, a táborban szabadabban mozgó szlovák zsidó, hogy szökni próbálnak, s három napig, míg az eltűnésük utáni hajsza tartott, egy farakás alatt húzták meg magukat. Április 10-én a határ felé menekültek. Vrbának és Wetzlernek a túlélés mellett további tervei is voltak. Szlovákiába érve felkeresték a helyi zsidóság vezetőit, s részletes jegyzőkönyvben számoltak be a táborban tapasztaltakról. Táplálkozásról, szállásról, éhezésről, verésről, betegségről, a mindennapos nyilvános kivégzésekről, a transzportok átválogatásáról és a végpontról, a gázkamráról. A szöveg drámaisága nem a túláradó érzelmekből, hanem a tárgyszerű technikai leírásból fakad. A gépirat napokon belül eljutott Magyarországra is. A jelentést megkapják a zsidó szervezetek, a nagy egyházak vezetői, menye révén megismerte Horthy is. Hogy kik hárították a közlést, kik maradtak passzívak, mennyi a történetben a szervezetlenség, az óvatosság, a történészek máig vitatják. A két szökevény a magyar transzportokról áprilisban nem tudhatott, az első vonatok májusban futottak be. De a veszély kézenfekvő volt. Nem kizárt, hogy a deportálások későbbi leállításában szerepet játszott az Auschwitz-jegyzőkönyv is.

Talán a lelkifurdalás okozta, talán a hanyagság, de Vrba és Wetzler hőstette, életük nagy teljesítménye Magyarországon máig jeltelen maradt. Heisler András az Erzsébetvárosi Zsidó Örökségért Alapítvány elnöke mondta a megnyitóban: a gettó emléke kötelez. Az emléktáblát itt kellett felállítani. Abban a kerületben, amelynek vezetése a sokszínűség megőrzéséért, a kisebbségekért annyit tesz. A Csányi5 programja is ehhez illeszkedik.

Niedermüller Péter polgármester szerint az emléktáblával a két hős emlékét akarják megőrizni. Ma sem tudjuk, hogy a jegyzőkönyv tartalmát mikor ismerte meg a világ. Egyet azonban tudhatunk. A holokauszt tragédiájával a magyar társadalom máig nem tudott szembenézni. „Büszkék vagyunk arra, hogy az emléktábla Erzsébetvárosban áll”. A Raoul Wallenberg Egyesület elnöke, Sebes József szólt arról, hogy az emléktábla-állítás az egyesület régi célja volt. Több helyen próbálkoztak, sikerre Erzsébetvárosban jutottak.

Az emléktáblánál virágot helyezett el Pavol Hamzík, Szlovákia budapesti nagykövete. A megemlékezésen jelen volt Niedermüller Péter polgármester, Bárdi Zsuzsanna és Szücs Balázs alpolgármester. A résztvevők mécsest gyújtottak, s elhelyezték az emlékezés köveit.