A jövőről, a jövőért: Helyi Esélyegyenlőségi Program

Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad – ezzel a mondattal kezdődik az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának első pontja. Az esélyek egyenlőségére törekvés tehát nem újkeletű igénye a társadalmaknak, különösen, ha tudjuk, hogy ezt a gondolatot, amely később az ENSZ alapokmányának is része lett, először 1789. augusztus 26-án a francia forradalom idején, az alkotmányozó nemzetgyűlés fogalmazta meg. És még egy érdekesség: A Guinness rekordok könyvében a nyilatkozat a világ legtöbb nyelvre lefordított dokumentuma; eddig 508 nyelvre és nyelvjárásra fordították le.

De miről szól ez a gondolat, miért fontos értelmeznünk, tudnunk a hátterét, a mögöttes szándékot? A válasz egyszerű: azért, mert a jobbító szándék és cselekedet a legnemesebb dolog, amit tehetünk rászoruló embertársainkért. Fővárosi szinten számtalan civil szervezet, alapítvány, intézmény vesz részt a szociális háló különböző területein a feladatok ellátásában. Erzsébetvárosban a szociális szférát érintő feladatokat és tevékenységeket a Bischitz Johanna Integrált Humán Szolgáltató Központ látja el, koordinátori szerepet is vállalva sokszor a résztvevők között. Szeptember 21-én a humánszolgáltató és az önkormányzat szervezésében egész napos konferencián és műhelymunkán vettek részt a szociális háló feladatellátásában résztvevő szervezetek delegáltjai, a lakosság életének segítő szereplői.

A konferencia témája a Helyi Esélyegyenlőségi Program elemeinek újratárgyalása és értelmezése volt, kilépve a hagyományos keretek, a papírforma mögül, felhasználva az uniós CRIS projekt módszertanát. Az itt elhangzottak és rögzítettek figyelembevételével készül el majd az önkormányzat új Helyi Esélyegyenlőségi Programja, melyet vélhetően decemberben terjesztenek a képviselő-testület elé. Az itt használt Co-production módszer egy olyan demokratikus döntéshozatali folyamatot épít fel, amelyen belül együttműködnek a döntéshozók, az intézmények és az érintett célcsoportok, egyének. A CRIS 2022 januárja óta folyamatosan épül, fejlődik. A CRIS projekt és a HEP fórum más módszerek és keretek alkalmazása mellett, egyformán a lakosság társadalmi integrációját helyezi a fókuszba. A rendezvénynek a K11 adott otthont.

Nyitóbeszédében Szücs Balázs alpolgármester köszöntötte a résztvevőket, majd félretéve a hivatalos stílust, kötetlen formában fordult a résztvevőkhöz.

-      Akik ismernek, tudják, hogy életem stratégiája, hogyan lehet a hátrányból előnyt kovácsolni. A mélypontok megélése segíti a megértést. Törvényi kötelezettségeink vannak, ezt tudjuk, de nem szabad elmenni amellett a tény mellett, hogy itt most mennyien vagyunk, mennyi szervezet képviselteti magát, és mindenki azonos szándékkal érkezett: hogy minél szélesebb körben tudjunk tárgyalni, egyeztetni az esélyek egyenlőségének biztosításáról, lehetőségeiről. Talán nem tudják, hogy Bischitz Johanna az ország legnagylelkűbb nemesasszonya volt. Nőegyletet alapított, gyerekeknek árvaházat létesített, népkonyhát indított, jótékonysági egyletet vezetett. Ő volt az első nő, akinek – nem szentként - szobrot avattak, itt az Akácfa utcában. Tehát elmondhatjuk, hogy nagy előd nyomában járunk, és a feladat egy olyan program létrehozása, megalkotása, ami méltó Bischitz Johanna nevéhez is. Tudjuk, hogy a várospolitika, és bármilyen politika csak akkor működik jól, ha egyesíti az embereket. Mondhatjuk, sulykolhatjuk, hogy mi különbek vagyunk, ha valójában nem így van, mert nem teszünk érte. Mindannyian egyenlők vagyunk, egyformák vagyunk, és az egyenlő esélyeket biztosítanunk kell. Ez a készülő program reményeink szerint egy olyan működést támogat, amivel túlláthatunk a hétköznapokon, a most-on, és megláthatjuk a jövőt. Látok a sorokban ülni óvónőket, családsegítőket, pedagógusokat, orvost és szociális munkást, nyugdíjasokat és segítőiket, klubvezetőt és intézményvezetőt. Olyan embereket, akik tenni szeretnének azért a jövőért, amiről még látjuk, hogy nincs itt. Mi látjuk a gyerekeket kiszakadni a mélyszegénységből, látjuk egyetemre menni, de látjuk a nyugdíjasokat kitörni a magányból, látunk egyesülő családokat is. Köszönöm, hogy hisztek a jövőben, a jövőnkben.

Baranyai Petra, az önkormányzat Humánszolgáltató irodájának képviseletében tájékoztatott az esemény céljáról, röviden összefoglalta, hogy az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény előírása szerint a települési önkormányzatoknak öt évente meg kell újítaniuk a helyi esélyegyenlőségi programot, rövid nevét a HEP-et. Az erzsébetvárosi program az év végéig hatályos. A humánszolgáltató és az önkormányzat közös célja ezzel a rendezvénnyel, hogy minél szélesebb körben egyeztetésre kerüljenek azok a témák, melyek biztos alapját képezhetik a benyújtandó módosításoknak.

Komjáthy Zsuzsanna a CRIS projekt egyik társkoordinátora tájékoztatta a résztvevőket, hogy Európai Uniós forrásból olyan innovatív, előremutató programoknak részese a kerület, melyek lehetőséget adnak a fejlődésre, a változásra, melyből egyéni és közösségi felelősségvállalást tanulhatunk. Mentor- és támogató programok, egyéni és csoportos fejlesztések, segítségnyújtás, minden, amiről a szociális feladatok ellátása szól, és nem utolsó sorban a CRIS-projekt. Humánszolgáltató Központunk három ország hat szervezete által létrehozott konzorcium tagjaként résztvevője a CRIS-projektnek, melynek célja a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci- és társadalmi integrációja.

-    A társadalmi integráció területén mindannyian szakértők vagyunk, szülők vagyunk, nők, idősek – mondta Komjáthy Zsuzsanna. – Ezzel együtt sokszínűek vagyunk, és sok nézőpontból látjuk a hétköznapokat. A különbözőségünk érték, és ha ezt felismerjük, akkor értéket tudunk gyártani. Az egy meg egy ilyenkor már sokkal több, mint kettő, hiszen ha nekem van egy ötletem és neked van egy ötleted, akkor azok több új választ, ötletet, lehetőséget is eredményezhetnek. A kérdés, hogy képesek vagyunk-e erre. Hajlandóak vagyunk-e nyitottak lenni, tudjuk-e a különbözőséget, a sokféle nézőpontot értékként kezelni. Mert ha erre képesek vagyunk, akkor közösen egy új valóságot tudunk felépíteni. Erről szól ez a feladat.

Győri Eszter a CRIS projekt másik társkoordinátora tájékoztatott a kerületben működő, az előzőekben felvezetett CRIS-projekt eredményeiről, a szakemberek kapacitásainak fejlesztéséről, az így kialakult hatékonyabb esetkezelési rendszerről, a projektben résztvevő lakosság számára nyújtott tanácsadási, oktatási programokról, a co-production módszer alapjaira épülő együttműködési rendszerről. Győri Eszter megköszönte mindazoknak a részvételét, akik munkatársként részt vesznek a feladatban, valamint megköszönte mindazoknak a megjelenését is, akik érintettként vesznek részt a munkában, és eljöttek, ezzel is támogatva a program fejlesztését.

A programok bemutatását követően a délelőtt további részében és délután tematikus munkacsoportokban dolgozták ki javaslataikat a résztvevők, a munkacsoportok az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjai köré szerveződtek.

A mélyszegénységben élők csoportban az elszegényedés okai, a munkanélküliség, az egészségi állapot éppúgy szóba került, mint a szegénység miatt kialakuló hátrányos helyzet, valamint ezen problémák lehetséges megoldásai, a kitörés lehetőségei, a speciális szolgáltatások nyújtása, valamint az ismeretek eljuttatása az érintett kör tagjaihoz.

A kerületi kulturális különbségek csoportban óvónők, tanárok, kulturális, kisebbségi intézmények és szervezetek vezetői is a közös gondolkodást támogatták. Nagyon sok nyelvi és kulturális háttérrel rendelkező ember él a kerületben, az ő élethelyzeteik megoldásához dolgozott ki javaslatokat a csoport.

A gyermekek esélyegyenlősége munkacsoportban is téma volt a szociális helyzet illetve az ebből fakadó problémák, prevenciós és tájékoztató programok kidolgozása, az egészséges táplálkozás, a célzott támogatások.

A nők esélyegyenlősége csoport témái között külön szerepelt a krízishelyzetek megoldása, a hozzátartozók közötti erőszak problémaköre, a menstruációs szegénység, valamint az egészségmegőrzés, és a szüléssel kapcsolatos jogok érvényesítése.

Az idősek esélyegyenlőségével kapcsolatban fontos téma volt az egészségi állapot illetve az ebből adódó problémák kezelése, az elmagányosodás kérdései, a szociális helyzettel és közlekedéssel kapcsolatos gondok megoldási lehetőségei.

A fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlősége csoportban a munkanélküliség csökkentése, a hétköznapokban szükséges szolgáltatások elérésének nehézségei, az akadálymentesség kérdésköre, gyermekek esetében a fejlesztések lehetőségei, valamint családjaik támogatása voltak a kiemelt ügyek.