Erzsébetváros közterületeinek közel 90 százaléka közlekedési burkolat, a zöldfelületek aránya alig éri el a teljes terület egy százalékát. Az aszfalt, a térkő és a házfalak nappal magukba gyűjtik, éjszaka pedig visszasugározzák a hőt. „Az aszfalt a tűző napsütésben 80 fokosra is fel tud forrósodni. Éjszaka lehet, hogy lehűl 40-re, de az is sok” – érzékelteti a helyzetet dr. Takács Dániel, a kerület főtájépítésze.
A sötét útburkolatok lecserélése kézenfekvőnek tűnhet, de nem minden felületen működik. Az úttestnek el kell bírnia az autó- és a tömegközlekedés terhelését, erre jelenleg nehéz az aszfaltnál tartósabb és gazdaságosabb alternatívát találni. Ezt a részt legfeljebb árnyékolni lehet faültetéssel. A járdákon és a parkolóhelyeken már nagyobb a mozgástér. A parkolókban például használható nagy kockakő, amelynek szélesebb fugái között a csapadék beszivároghat a talajba, így helyben marad. A járdákon pedig a sötét aszfaltot világosabb, kevésbé felmelegedő térkő válthatja fel. A Nefelejcs utca felújított szakaszán már ezt alkalmazták.
Új parkoknak alig akad hely, ezért a meglévő utcákból próbálnak minél többet kihozni. A sűrűn beépített kerületben minden négyzetméternyi zöld számít. Az Almássy utca átalakításakor 31 új fát ültettek. A Nefelejcs utcában a beteg, idős fákat sajnos ki kell cserélni, mert az állapotuk kockázatot jelent az ott közlekedőkre. A felújított szakaszon az újonnan telepített példányok egyelőre kisebbek, viszont kétszer annyit ültettek belőlük, mint amennyit kivágtak, és a folytatásban is ezt az elvet követik. A Madách téren pedig 15 új fa kap helyet.
Ma már az sem mindegy, hogyan ültetnek. A fák gyökereinek nagyobb, összefüggő teret biztosítanak. „Többszintes növényállományban gondolkodunk, és ahol erre lehetőség van, aljnövényzetet is ültetünk, hogy beárnyékolja azt a sávot, ami a legkönnyebben kiszárad” – magyarázza a főtájépítész.
A növényválasztást is a megváltozott körülményekhez igazítják. „A Főkert tizenöt éve folyamatosan vizsgálja, mely fafajták várostűrőek. Csak ilyeneket telepítünk, például gyertyánfajtákat” – mondja Takács Dániel. A mezei juhar egyes fajtái és bizonyos ezüsthársak szintén jól viselik a városi hőséget és a hosszú csapadékhiányt. Más fajok hiába bírnák a klímát, a városban mégsem használhatók. „Vannak olyanok, amelyek jók lennének, de a méretüket és a baleseti kockázatot figyelembe véve nem ültetünk ilyeneket” – teszi hozzá. Ilyen például a könnyen törő és allergén nyárfa vagy a japán akác, amelynek egyszerűen nincs elég hely a szűk utcákban.
Zöldíteni nemcsak a közterületeket lehet. A társasházi udvarok növényesítése is sokat számíthat, az önkormányzat erre kiírt pályázatai Takács Dániel szerint népszerűek. A tűzfalak befuttatása ugyancsak mérsékelheti a lakások és a környezet felmelegedését. Egy déli fekvésű falat szinte teljesen beborító vadszőlő hatékonyan leárnyékolhatja az épületet: „így a napfény nem éri el azt az épített felületet, amit fel tudna melegíteni”. Persze előtte azt is meg kell vizsgálni, hogy a fal állapota és teherbírása lehetővé teszi-e a telepítést.
A faültetés önmagában kevés. „Budapesten automata öntözőrendszer nélkül már nem érdemes új zöldfelületet kialakítani” – mondja a főtájépítész. A probléma nem feltétlenül az, hogy éves szinten kevesebb csapadék hullik majd, hanem az, hogy egyre szélsőségesebbé válik az eloszlása. „Lehet olyan nyarunk, amikor három hónapon keresztül alig esik, aztán ősszel rövid idő alatt megérkezik az a csapadékmennyiség, ami addig hiányzott” – magyarázza Takács Dániel. Ilyenkor hirtelen nagy mennyiségű vizet kell kezelni, ezért különösen fontos, hogy abból minél több helyben maradjon.
Ezt szolgálta a 2026-ban lezárult, részben európai uniós támogatásból megvalósult LIFE in Runoff projekt is. A Klauzál Csarnok előtt csaknem 60 m³-es föld alatti tározó készült, a Kis Diófa utcában és a Magonc Óvodában egy-egy 2 m³-es felszíni esővízgyűjtőt helyeztek el, tizenkét kisebb tartályt pedig lakosoknak osztottak ki. A kerületi tulajdonú társasházakban az ejtőcsövekhez is egyre több helyen kapcsolnak esővízgyűjtőt.
A szivacsváros-koncepció ennél tovább megy: ahol lehet, az esővizet nem tartályokba vezetik, hanem visszaszivárogtatják a talajba, így helyben marad, és a talajvíz utánpótlását is segíti. Száraz időszakban pedig a talajvíz a kutakból kinyerhető és öntözni lehet vele. „Pesten ehhez nem feltétlenül kell mélyre fúrni: megfelelő vízhozamú kutakból akár több száz négyzetméternyi zöldfelület öntözése is megoldható” – magyarázza a főtájépítész. Erzsébetvárosban 34 talajvízkutat tartanak számon, a Kéthly Anna téri kút vizével például már ma is locsolnak. A jövőben minden beruházásnál vizsgálni fogják, hogyan lehet a lehulló csapadékot visszajuttatni a földbe, majd szükség esetén újra hasznosítani.
A vízvisszatartást az Egészséges utcák pályázatra készített tervekben is kiemelten kezelték, ami hozzájárult ahhoz, hogy a kerület három projekttel nyert. A Dembinszky utca Bethlen Gábor utca és Dózsa György út közötti, a Wesselényi utca Erzsébet körút és Rottenbiller utca közötti, valamint a Dohány utca Hársfa és Rottenbiller utca közötti szakaszán az átalakítás után a jelenlegihez képest mintegy 20–30 százalékkal javulhat a vízmegtartás.
A szűkös adottságok ellenére van még mit zöldíteni. A Király és Kazinczy utca sarkán lévő, rossz állapotú játszóteret is megújítanák, több növényt telepítve, ezt azonban egyelőre jogi kérdések hátráltatják. Új parkra viszont aligha lehet számítani: a még beépítetlen foghíjtelkek többsége magántulajdonban van.
A Csányi utcában hosszabb távon fásítást terveznek, átfogóbb felújításba azonban addig nem érdemes belekezdeni, amíg meg nem épül az oda tervezett kulturális központ. Addig növényládákkal és dézsás fákkal teszik barátságosabbá az utcát.
Nagyobb változást hozhat a Klauzál tér 2.0 néven tervezett beruházás. A csarnok és a tér közötti, ma főként közlekedésre és parkolásra használt területen olyan rendezvényteret szeretnének kialakítani, amilyenre régóta szükség lenne a kerületben, miközben a parkolásnak is maradna hely. A csarnok felőli járdát fasor árnyékolná, a sötét aszfaltot pedig világosabb, időtálló burkolat váltaná fel. „Bármi, ami a mostani aszfaltnál világosabb, biztosan sokkal jobb lesz” – mondja Takács Dániel. Az átalakítás így nemcsak a tér használatát, hanem a mikroklímáját is javíthatja. A tervek szerint 2027–2028 körül valósulhat meg.
A főtájépítész becslése szerint az elmúlt évek fejlesztései, a most zajló és a következő évekre tervezett beruházásokkal együtt mintegy tíz százalékkal növelhetik a kerület közcélú zöldfelületét.
S. Takács Zsuzsanna