MÁRTON ISTVÁN

Márton István


1911-ben Gyulafehérváron született, nagybátyja Márton Áron a boldoggá avatott püspök volt.
Márton István már kisgyermek korában elkerült otthonról, szülei kisinasnak adták Besztercére, nagybátyja kelmefestő műhelyébe.

Tehetsége révén hamarosan segédlevelet szerez, és 1934-ben áttelepül Magyarországra.
Budapesten művezetője lesz a Hattyú mosodának, mely a mai Klauzál utca és Dohány utca sarkán volt.

A II. világháború idején, 1944. októberében a fasiszta Németország utasítására létrehozzák a budapesti gettót. Ő életét kockáztatva menti az üldözötteket a mosodának labirintusszerű alagsori részében, melyben sok üldözött zsidó talált menedékre.

Áldozat-és kockázatvállalása számára természetes volt, mert Márton István Erdélyben olyan sokszínű, több nemzetiségű közösségben élt, amelyben ott voltak a szászok, örmények zsidók, románok, magyarok és számára minta volt e közösség, ahol a különböző nemzetiségűek mindig segítettek egymáson.

Márton István sohasem mérlegelt, elveszítheti állását, vagyonát, munkáját, sőt azt a kis nehezen összegyűjtött pénzét mellyel az otthon maradottakat segítette.

Ékszereit a külvárosban eladta és gyógyszert, élelmet vitt a pincében rejtőzködőknek
A túlélők között kisgyerekek is voltak, akik ma már a hatvanas éveiket tapossák.
Mindenki túlélte a gettó idejét, a náci megszállást, de sokan elfelejtették megköszönni ezt neki.
Néhányan viszont egy életre szólóan elkötelezetteké váltak számára, s az életüket kínáltak fel neki egy egész életre szólóan mint felesége, aki a gettó felszabadítása utáni héten a felesége lett. Ők voltak a szabad Pest első párja, akik házastársakká váltak.

Márton István Erzsébetváros polgára maradt haláláig, holott fényes szakmai karrier várta volna Svájcban a világhírű Sandoz festékgyárnál, később az NSZK-ba hívták, hogy legyen egy nagy ruhatisztító és kelmefestő szalon vezetője.
Márton István 1956-ban sem ment el, továbbra is Erzsébetvárosi polgár akart maradni és a küzdelmes, de tartalmas itthoni életet választotta.

1948-tól haláláig a magyar kisiparosok kelmefestős szakosztályának volt elnöke.
A Magyar Állami Operaház sikereit az ő általa festett jelmezeknek és anyagoknak is köszönhette.
Seregi László a világhírű koreográfus, Markó Iván, Magyar Fesztivál Balett igazgatója,
Márk Tivadar jelmeztervező, Magyar Állami Operaház örökös tagja, Scháffer Judit jelmeztervező, Mialkovszky Erzsébet érdemes művész is mind azt mondták "Márton úr nélkül nem lett volna sikerük, ők mind alkotótársuknak tekintették a szerény mestert.
Kimagasló színvonalú szakmai munkáját elismerte a rendszerváltás előtti könnyűipari miniszter, majd kitüntették az Ipar Kiváló mestere címmel is.
Márton István részesült Izrael állam Yad Vasem kitüntetésében is, melyet zsidó mentők a holokauszt idején tett érdemeikért kaptak a "VILÁG JÁMBORAI"
Neve ott szerepel az Egyesült Államokban, Washingtonban a Holokauszt múzeumban és Los Angelesben a „Soa" múzeumban.

POSTALÁDA

Ebben a pontban veheti fel velünk a kapcsolatot.

PÁLYÁZATOK

Ebben a pontban megtekintheti aktuális és folyamatban lévő pályázatainkat.

KERESÉS AZ OLDALON

VATTAMÁNY ZSOLT, POLGÁRMESTER

Levelezés

www.vattamanyzsolt.hu

VÁLASZTÁS, NÉPSZAVAZÁS

Kattintson ide a megtekintéshez!

JÁRÁSI HIVATAL

Budapest Főváros Kormányhivatala VII. kerületi Hivatala (Járási Hivatal)

E-ÜGYINTÉZÉS

Intézze hivatalos ügyeit oldalunkon!

KÖZÉRDEKŰ ADATOK

Önkormányzat

2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS

WEBKAMERA

Webkamerás kép megtekintése

KULTÚRA UTCÁJA PROJEKT

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓS RENDSZER

E-időpont foglalás

ERVAZRT.HU

Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Zrt. honlapja