RÁKÓCZI ÚT

A mai Rákóczi út kialakulása a XVII. századra vagy még korábbra, a "török világ" előtti időszakra nyúlik vissza. Létrejötte annak köszönhető, hogy a fallal körülvett Pestnek a Hatvani kapun történő kivezető útja volt ez, mely Hatvan felé vezetett. A legkorábbi időszakban még a Hatvani utat (azaz a mai Kossuth Lajos utcát) is magában foglalta, ezért is hívták a XVIII. század elején Hatvaner Strassénak. 1804-ben Kerepescher Strasse, majd 1874-től Kerepesi útra változott ennek az ősi országútnak a neve. A Rákóczi út mai nevét 1906-ban kapta abból az alkalomból, hogy Rákóczi fejedelemnek és száműzött társainak hazahozott hamvait ezen az úton kísérték ünnepélyes menetben a Szent István Bazilikától a Keleti pályaudvarig (s onnan Kassára). Frissítsük fel ismereteinket az utca névadójáról. II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, történelmünk máig kiemelkedő személyisége, a Habsburgok elleni kuruc szabadságharc vezére volt. 1676. március 27-én született Borsiban (Zemplén megye) és 1735. április 8-án halt meg Rodostóban. Széles körű műveltsége, politikai látóköre, diplomáciai tevékenysége, hazaszeretete és önzetlensége nagy hatással volt környezetére és kortársaira. A távollétében és az ő engedélye nélkül megkötött szatmári békét nem fogadta el. Franciaországban, majd Törökországban, rodostói száműzetésben élte le hátralévő életét, őt ide is követő hű kísérőivel együtt.

A mai Rákóczi út beépítése a XVIII. század elején kezdődött. Első épülete az 1711-ben épült Rókus kápolna volt. A század végén emelték a hozzá csatlakozó új pesti közkórházat, mely azóta is Rókus kórház néven működik. A Hatvani kapu szomszédságába jó néhány beszálló fogadó épült. Ezekben a fogadókban a környéken tartott vásárok, valamint a Hatvani kapun kivezető útról "tengelyen" hazatérő fuvarosok, vidéki kereskedők és bérlők szálltak meg elsősorban. Az 1840-es években kikövezték a mai Rákóczi utat a kórházig és a közvilágításáról is gondoskodtak: gázlámpákat szereltek fel a kandeláber oszlopokra. 1868-ban indult meg itt a pesti lóvasút. 1884-ben felavatták a Keleti pályaudvart. Elkezdték az út palotákkal való beépítését. 1912-ben pályázatot írtak ki új színház építésére, valamint elhatározták a Rákóczi út torkolatánál tér létesítését. A tervek megvalósítását az I. világháború meghiúsította.

A mai Rákóczi út 2. helyén álló ódon Vigyázó sarokpalotát, miután kihalt a régi grófi család, 1936-ban lebontották. A Vigyázó család a Tudományos Akadémiának adományozta vagyonát. A régi palota helyére Hültl Dezső műegyetemi tanár tervei alapján emeltek lekerekített sarkú, kerek tornyú épületet. A mai Rákóczi út 12. (Síp u. 1., Dohány u. 9.) helyén állt egykor a Marczibányi-ház. Ez az épület volt Petőfi utolsó pesti lakhelye, ahová Pest ostroma idején, 1849. május 9-én tért vissza családjával. Innen indult Segesvár felé. A Rákóczi út 12. számú ház kapuja melletti kirakatban láthatjuk máig legnépszerűbb költőnk domborműves emléktábláját.

A Rákóczi út és a Kazinczy utca sarkán, a 20-as számú házban nyílt meg Ostende (előbb Elite) néven a pazar berendezésű, ezüst-tükrös kávéház. Országos hírűvé az 1920-as évek végétől lett, amikor több különböző zenekar: cigány, rajkó és dzsessz szórakoztatta a közönséget. A Rákóczi út 46. számú és az Erzsébet körút 2. számú sarokházat Jahn József tervezte 1883-ban, bejárata az Erzsébet körút felé van. Az épület földszintjén a Weber nevű söröző állt, melyet főként iparos legények látogattak. 1894-ben Wassermann Jónás nyitotta meg itt kávéházát, melyet Emké-nek nevezett el, az akkor alakult Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület kezdőbetűiből. Wassermann maga is tagja volt ezen egyesületnek, ez kitűnt abból is, hogy a kávéháznak kölcsönkönyvtára is volt. Az Emke kávéházat csakhamar felfedezték a Nemzeti Színház művészei és kedvenc találkozó helyük lett. Blaha Lujza, "a nemzet csalogánya" e ház első emeletén lakott. . Emléktábla és a művésznőről még életében, 1920-ban elnevezett tér őrzi halhatatlanságát.




Az egykori Hatvani kapu. A fallal körülvett régi Pestnek kivezető útja volt Hatvan felé, a mai Kossuth Lajos utca (régen Hatvani u.) és a mai Rákóczi út (régen Kerepesi út) torkolatánál.




A Rákóczi út 58. szám alatt 1896-ban épült fel a Metropol szálloda




A mai Rákóczi út 12. (Síp u. 1., Dohány u. 9.) helyén állt Marczibányi-ház volt Petőfi utolsó pesti lakhelye




A Rákóczi út 18. szám alatt épült fel Lajta Béla tervei alapján az Erzsébetvárosi Bank székháza és lakóháza. A volt székház és lakóház homlokzatának részlete.




A Rákóczi út 42 és az Akácfa utca 2 sarkán épült fel az a ház, melyben egykor az Orient szálloda, étterem és kávéház működött. Nevezetessége volt a sakk-asztal és a Pósa-asztal.




A Rákóczi út és az Erzsébet körút sarkán álló épületben Wassermann Jónás 1894-ben nyitott kávéházat, melyet EMKÉ-nek nevezett el, az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület kezdőbetűiből. Blaha Lujza e ház első emeletén lakott.




Az EMKE saroképülete 2003-ban




A Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződése a Blaha Lujza téri egykori Nemzeti Színház felől




Rákóczi út 54. az egykori Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. épülete

 

POSTALÁDA

Ebben a pontban veheti fel velünk a kapcsolatot.

PÁLYÁZATOK

Ebben a pontban megtekintheti aktuális és folyamatban lévő pályázatainkat.

KERESÉS AZ OLDALON

VATTAMÁNY ZSOLT, POLGÁRMESTER

Levelezés

www.vattamanyzsolt.hu

VÁLASZTÁS, NÉPSZAVAZÁS

Kattintson ide a megtekintéshez!

JÁRÁSI HIVATAL

Budapest Főváros Kormányhivatala VII. kerületi Hivatala (Járási Hivatal)

E-ÜGYINTÉZÉS

Intézze hivatalos ügyeit oldalunkon!

KÖZÉRDEKŰ ADATOK

Önkormányzat

2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS

WEBKAMERA

Webkamerás kép megtekintése

KULTÚRA UTCÁJA PROJEKT

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓS RENDSZER

E-időpont foglalás

ERVAZRT.HU

Erzsébetvárosi Vagyonkezelő Zrt. honlapja